Volt egyszer egy lány, aki elhatározta, hogy a földkerekség legjobb táncosa lesz, és útnak indult, hogy meghódítsa a világot. De hosszú, sokszor küzdelmes útja végén rádöbbent, hogy ami igazán fontos az életben, az a közösség és a szeretet. Mintha csak egy mese lenne, de ez a valóság. A Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztivál nyitóelőadásán ezt az álmot táncolták el a tiszaújvárosi gimnasztrádások, ami valójában az ő igaz történetük, a csapat eddigi élete. Bráz György polgármester kultúrát méltató szavai után, hétfőn este hivatalosan is kezdetét vette a Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztivál. Egyedi fellépő ruhák, hónapok óta gyakorolt precíz mozdulatok, új koreográfia. A ’80-as éveket idéző tornászedzések, a gyerekek apró tánclépései és a már „ősi” tagok feszes, mégis könnyednek látszó akrobatikus mozdulatai. Múlt, jelen és jövő. Ez mind látható volt a tiszaújvárosi gimnasztrádások egész estét betöltő előadásán. A lányok fellépését csakúgy, mint az előző években, most is teltház fogadta a Derkovits Kulturális Központ színháztermében. Kivételes volt a hétfői előadás. Nem csak a produkció miatt, hanem azért is, mert ekkor búcsúztak el egy olyan tagtól, aki már a kezdetektől tagja a csapatnak. Fügedi Judit eddigi munkáját egy serleggel köszönték meg. A Tiszaújvárosi Gimnasztráda 1996-ban alakult, és a mai napig a Magyar Torna Szövetség mindenki tornája szakágának legsikeresebb csapata.
– Én annak idején szertornával foglalkoztam, ami sokszor monoton és nagyon kemény. De amikor összehozott a sors Haisz Vandával, akkor a tánc és a torna elemeit összegyúrtuk, ami rögtön nagy szerelem lett a tanítványok körében – idézte fel a kezdeteket Kopcsó Józsefné, Csöpi néni, vezetőedző.
Mint mondta, a rengeteg elismerés mellett a legbüszkébb a csapat lányaira. Négy EUROGYM fesztivál (Stuttgart, Dornbirn, Ghent, Albi), három WORLD GYMNAESTRADAN (Göteborg, Lisszabon, Lausanne), és kiváló eredmények a 1st GYM FOR LIFE CHALLANGE gimnasztráda világbajnokságon. Rengeteg elismerés az elmúlt tizenhét évben. Az arany minősítést is elnyert tiszaújvárosi csoport idén sem pihen. A tervek között szerepel a II. Magyar Cheerleading Fesztivál, valamint a Magyar Látványtorna Szövetség bajnokságán és az Európa bajnokságon való részvétel is.
OK
Forrás: Tiszaújvárosi Krónika
A TÖRTÉNET:
A tiszaújvárosi gimnasztráda csapat sportolói bemutatják:
UTAZÁS A TÁNC VILÁGÁBA – GIMNASZTRÁDA TÁNCEST – 2013. MÁJUS 6.
XXI. TISZAÚJVÁROS VÁROSNAPOK, TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓ ELŐADÁSA
A VARÁZSLAT ELKEZDŐDÖTT …
Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, még a nyolcvanas évek elején, amikor még a torna sportág a fénykorát élte hazánkban, amikor még a nemzetközi versenyeket nem egyértelműen a kínaiak nyerték amikor még Magyarország híres volt kiváló tornászairól, egy kisvárosban volt egyszer egy tornászcsapat.
Vezetőjük, Csöpi néni, mindent megtett azért, hogy minél jobban felkészítse diákjait és minél jobb helyezést érjenek el a versenyeken. Keményen dolgoztak, és meg is lett az eredménye, országos diákolimpiákon helyezéseket értek el. Aranyfokozatú tornászcsapattá fejlődtek.
Eltelt néhány év, és váltott a csapat, a tánc és a tornabemutatók irányába indult el. A csapathoz akkoriban csatlakozott egy táncpedagógus, aki megismertette a lányokat a modern tánc és az aerobik alapjaival, és megkezdődött a véget nem érő sikersorozat. Csatlakoztak a Magyar Torna Szövetség mindenki tornája szákágához, és az évek múlásával a hazai színeket képviselhették több európai fesztiválon és világversenyen. Eredményekben nem volt hiány, a sportolók létszáma egyre bővült, mindenhol dicsérték a bemutatókat és a lányokat. Egyre több helyre eljutottak és büszkén képviselték városukat. A gyerekek nagyon megszerették ezt a sportágat, a rendszeres mozgás életük szerves részévé vált. Ha nem jól tanultak, a szülők azzal tudták őket fenyegetni, hogy nem engedik őket edzésre. Az edzők azzal fenyegették őket, hogy ha nem hozzák ki a maximumot magukból, akkor nem lépnek fel vagy nem jöhetnek a versenyre. Ezért a sportolók mindent megtettek azért, hogy a maximumot nyújtsák mind edzésen, mind a bemutatókon. Az edzések mindig jó hangulatúak voltak …
Ez a történet egy lányról szól, akinek minden vágya az volt, hogy elutazzon a tánc világába.
Egy kisvárosi torna és tánccsapat tagja volt ez a lány, aki nagy lelkesedéssel és odafigyeléssel edzett, maximalizmusával kitűnt a többiek közül. Róla szól ez a történet. Nagyon szerette a tornát és a táncot is, nagyon ügyes és tehetséges volt, de sosem volt elégedett önmagával. Úgy döntött, hogy elindul és megkeresi a tökéletes tánc forrását, a világ legjobb táncosa akart lenni, aki valaha is létezett. Bepakolt a kis bőröndjébe és útnak eredt a világba, hogy megtalálja, mitől válhat ő a legtökéletesebb táncossá. Elindult hát a hosszú útra, először a föld több pontján kereste a megoldást.
I. Utazás a Földön:
A földön gyönyörű dolgokat látott a lány, kicsiket és nagyokat is, akik odaadóan táncoltak. Rájött, hogy ha a föld energiáját felhasználja, a nézők és a táncos társai szeretetét magába szívja, sok mindenre lesz képes, de úgy érezte, nem tündököl eléggé, így hát elindult a NAP felé a bolygók közé.
II. Úton a nap felé a bolygókkal:
A Nap gyermekeinek előadása erővel töltötte fel, a táncok vidámak és tündöklőek voltak. S ekkor rájött: Bármilyen fényes ruhát öltesz is, attól nem leszel jobb vagy tökéletesebb. Vidámság és belső ragyogás kell ahhoz, hogy tökéletes előadóművész váljon valakiből. Ki kell tűnni a tömegből, a kisugárzás az egyik fontos eleme a tökéletes előadásnak. Ezt megtanulta a nap gyermekeitől, de ment tovább …
Elindulok hát a tenger mélyére, gondolta, hátha ott találom meg a tökéletesség forrását.
III. Tenger hullámzó táncai medúzákkal és halrajjal
A tenger kék leányaitól megtanulta, hogy a tenger mélyén élő kagylókban lévő igazgyöngyben csak akkor gyönyörködhetünk, csak akkor tündöklik igazán, ha azt a búvárok felhozzák, majd kinyitják és gondosan megmunkálják, így válik igazi ékszerré. Sokat kell gyakorolni, sok munka kell ahhoz, hogy valakiből tökéletes táncos váljon. Fontos az alázat a tánc iránt, fontos a megfelelő szakember, a jó edző aki kihozza a táncosból a maximumot. Felnézett az égre. Milyen gyönyörűek a felhők, milyen szép rózsaszín az ég alja, vajon mit találnék, ha a levegő leányait meglátogatnám … elindulok és megkeresem őket gondolta.
IV. Levegő leányainak tánca:
A levegő leányainak nagyszerű táncából rájött, hogy bármennyire is nehéz a táncelem vagy a lépés, az akkor lesz igazán felemelő és szórakoztató a közönségnek, ha azt légiesen könnyeden adják elő. Mint a balett, melynek bemutatása nagy erőfeszítésekkel jár, mégis olyan az előadás, mintha a táncos a levegőben lépkedne. A zenét kell átadni a táncmozdulatokban és gyönyörű lesz, mint a rózsaszín égbolt.
Sok mindent megtanult utazása során, de még mindig úgy érezte, hogy valami hiányzik. Mi lehet az? … visszatérek a földre a tánccsapatomhoz, utam során hátha végre megtalálom amit keresek.
V. Tánc a földön újra
Véget ért a kaland … és az utazás végén rájött: Önmagában kell keresnie a tökéletességet, szívből kell jönnie, csak úgy lesz belőle nagyszerű és elragadó táncos! Az út során megtanulta: ha valamit szívvel és lélekkel csinál az ember, az elbűvöli a közönséget. Ez a tökéletes táncelőadás titka. Nem akart már a világ legjobb táncosa lenni, csak a csapatával együtt bemutatózni és boldogan, lelkesen szívvel és szívből táncolni.
Így hát visszatért tánccsapatához ahol nagy szeretettel fogadták, és közösen folytatták a munkát. Ezután még sok örömben és boldogságban volt részük, melyek örök emlékké váltak….
Írta: Haisz Vanda